<div>Magyarország Kormány a 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendeletével (a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának megkönnyítéséről és kiterjesztéséről a veszélyhelyzet ideje alatt) megkönnyítette a munkaerőimport lehetőségét a foglalkoztatók számára.</div>
A rendelet értelmében annak hatálya alatt nem szükséges a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának hatósági engedélyhez kötése azon nem szomszédos harmadik országbeli állampolgárok esetében sem, akiket a miniszeri közleményben meghatározott foglalkozásokban alkalmaznak, beleértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatásukat is.
Szintén nagyfokú könnyítést jelent a 430/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet is, amely – többek között – rendelkezik arról, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok az eddigi 10% helyett a jövőben a létszámuk akár 20%-át is biztosíthatják munkaerőpiaci indokoltság vizsgálata nélkül külföldi munkavállalókkal.
Az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiaci liberalizáció fokozása sértheti a magyar munkavállalói érdekeket is, hiszen a könnyítés teret adhat a hazai létszám kiváltására, a magyar munkavállalók alacsony bérszintjének konzerválására, a jogos bérkövetelések visszaszorítására vagy a kedvezőtlen munkakörülmények tartósítására.
Az etosznet.hu oldalán megjelent javaslatok szerint a fenti, a magyar munkavállalókat hátrányosan érintő helyzetre utaló tényezők lehetnek:
• a külföldi létszám bevonását tervező/megvalósító vállalat a megelőző 12 hónapban csoportos létszám leépítést valósított meg, vagy a korábbi fizikai és/vagy szellemi létszámának 10%-át elérő elbocsátást hajtott végre a hazai munkavállalók körében,
• a külföldi létszámot foglalkoztatni kívánó vállalat (fizikai és/vagy szellemi) dolgozóinak átlagbére az ágazatban működő, 250 főnél több létszámot foglalkoztató vállalatok átlagbérétől 20%-os mértékben, vagy ennél is nagyobb mértékben marad el,
• a külföldi létszámmal betölteni kívánt foglalkozások átlagbére 20%-os mértékben, vagy ennél is nagyobb mértékben marad el a hasonló foglalkozásokban fizetett, a KSH által publikált tarifa bérek átlagától,
• a külföldi létszámot foglalkoztatni kívánó vállalat (fizikai és/vagy szellemi) dolgozóinak átlagbér növekedése a megelőző 12 hónapban nem érte el az ágazatban működő, 250 főnél több létszámot foglalkoztató vállalatok átlagbér növekedésének a 80%-át,
• az érintett vállalatok és/vagy foglalkozások esetében a megbetegedések miatt kiesett munkaidő tartósan magas, vagy növekvő mértékű,
• az érintett vállalatok és/vagy foglalkozások esetében a fluktuáció (a létszám cserélődés) tartósan magas, vagy növekvő mértékű,
• az érintett foglalkozások tekintetében a magyarországi álláskeresők száma meghaladja az üres álláshelyek számát.
A jogszabály hatályba lépését megelőzően nem került sor érdekképviseletekkel való egyeztetésre, azonban a munkahelyi üzemi tanácsokat megilletik olyan törvényi jogosítványok, amelyeket figyelmen kívül hagyva jogsértő lehet a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megkezdése vagy kibővítése.
A fentiek alapján az ÉTOSZ az üzemi tanácsok részére az alábbi ajánlásokat teszi:
• az üzemi tanács igényeljen tájékoztatást a külföldi állampolgárok foglalkoztatásának tényéről, vagy tervezetéről, a foglalkoztatás indokáról, a tervezett létszámról, képzettségi és munkaköri összetételéről,
• az ÜT vitassa meg a kapott információkat a munkavállalókkal és a szakszervezeti tagsággal és juttassa el a cégvezetéshez észrevételeit, ennek részeként a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos elvárásait,
• a külföldiek foglalkoztatása esetén kérjen rendszeresen, legalább 6 havonta tájékoztatást a foglalkoztatott külföldi létszámról, az általuk betöltött munkakörökről, az alapbér kategóriák szerinti besorolásukról, a munkaidő beosztásról (különös tekintettel az egyenlőtlen munkaidő alkalmazására), a ledolgozott munkaidőről, a túlórákról, a kifizetett alapbérek, a keresetek és a juttatások mértékéről,
• igényelje a külföldi munkavállalók számára kötelezően összeállított, a foglalkoztatás feltételeit bemutató tájékoztató anyag magyar nyelvre lefordított példányának átadását és véleményezze azt,
• javasolja a külföldi munkavállalókat képviselő testület (de legalább egy személy) megválasztását/delegálását és kezdeményezze az ÜT és/vagy a szakszervezet rendszeres, pl. havonta egyszeri találkozóját a külföldi munkavállalók képviselőjé(i)vel a bérezés és a munkakörülmények közös áttekintése céljából.
Az üzemi tanácsok fentiek szerinti jogkörét a Munka Törvénykönyvének 264. § (1) bekezdése alapozza meg, mely szerint a "A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről."