<div>Már nem csak számokban jelenik meg az infláció, érezzük, bárhol vásárlunk, és azt is tudjuk, hogy ezek a számadatok csak átlagok, meghatározott "fogyasztói kosár" alapján kalkuláltak, sokszor panaszkodunk is, hogy egyes termékek érezhetően többe kerülnek az utolsó vásárlás óta.</div>
Az elmúlt év szeptemberéhez képest az inflációs számadat: 20,1%. Persze, ahogy a KSH is írja honlapján, ez átlagos mérték, az élelmiszerárak 35,2%-kal emelkedtek, azon belül is a kenyér pl. 76,2%-os drágulást mutatott egy év alatt. A tészták, a vajak, vajkészítmények, margarinok több mint 60 %-os emelkedése is komolyan megérződik. A tojás közel másfélszeresébe kerül, mint tavaly ilyenkor, de a csokoládé vagy sertéshús 20%-os áremelkedése is szembetűnő. Érezzük, tapasztaljuk, ma már az élet minden területén.
A rezsicsökkentés szabályainak változása az energiaárak növekedését is eredményezte, átlagosan 62,1%-os növekedést mutat az elmúlt év azonos időszakához képest – az átlagos inflációs mérték háromszorosát.
A lakhatási költségek is növekednek: a lakásjavító- és -karbantartó cikkek 27,7%-kal, mosószerek, tisztítószerek átlagosan 24,8%-kal, a lakbér pedig 12,6%-kal.
Ha az elmúlt hónaphoz képes vizsgáljuk a számokat, átlagosan 4,1%-os növekedést láthatunk. Persze itt is komoly szórással, hiszen vannak élelmiszerek, amelyeknél egy hónap alatt 10%-os árdrágulás is megfigyelhető. Az energiaárak augusztusról szeptemberre "kirobbantak" – a gáz 121%-kal, a tűzifa 32,7%-kal, az elektromos energia 28,9%-kal drágult egy hónap leforgása alatt. "Jó hírek", hogy az üdülési szolgáltatások ára csökkent, 13,6%-kal – természetesen a szezonalitás miatt tapasztalható ez a kedvező változás.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint 2022. szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit (az előző havi hasonló érték 15,6% volt), ami 1988 augusztusa óta a legmagasabb érték. Az üzemanyag-és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció már elérte a 20,7%-ot.
A forint további gyengülése érdemben befolyásolja az importált termékek árát, ami így további felfelé mutató nyomást helyez az inflációra, ami az év végére elérheti akár a 24-25%-ot is. Emellett a vállalatok egyre nagyobb aránya szembesül ténylegesen a magasabb energiaszámlákkal, ami újabb átárazási köröket indíthat be. Ez az ipari termékek és a szolgáltatások árát hajthatja felfelé. A mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció elérheti a 14 százalékot, 2023-ban pedig ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése az elemzői előrejelzések szerint.