· Hírek
<div>A MOL-csoport struktúraváltásának köszönhetően a MOL Nyrt-nél működő Üzemi Tanács jelen formájában megszűnik és új Üzemi Tanács megválasztásra kerül sor. Az üzemi tanácsok szerepe a történelme során sokat formálódott, hazánkban elmondható, hogy az 1992-es "új" Munka törvénykönyve az üzemi tanácsok eredeti céljai szerinti jogköröket adta vissza a tanácsoknak. Az üzemi tanács és a szakszervezet együttese hatékony érdekképviselet jelenthet a munkavállalók számára. Az üzemi tanácsnak a tájékoztatáshoz, véleményezéshez való joga, a munkáltatóval való együttdöntési jogköre mind olyan jogosítvány, amelyet jól használva hatékony munkavállalói képviselet alakulhat ki. </div>
Ahhoz, hogy az Üzemi Tanács jól működjön, fontos, hogy felelősen döntsünk a tanács tagjairól.
A Munka Törvénykönyve alapján annál a munkáltatónál, ahol az önálló telephelyen, a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.
Már a jogszabály szövegéből is kitűnik, hogy az üzemi tanács megválasztása nem olyan, mint mondjuk egy munkavédelmi képviselő, melyet kötelezően meg kell választani meghatározott munkavállalói szám esetében, hanem csak egy lehetőség a munkavállalók részére. A jogszabály tehát sem a munkáltatóra, sem a munkavállalókra nem telepít kötelezettséget – hiszen arra, hogy érdekképviseletet létrehozzanak, senki nem kötelezhető – annak tekintetében, hogy az üzemi tanács létrejöjjön.
Az Üzemi Tanácsnak az érdekérvényesítéshez számos eszköze és lehetősége létezik:
1) A tájékoztatáshoz való jog
Az üzemi tanács az ok megjelölésével bármikor jogosult tájékoztatást kérni a munkáltatótól, ezenfelül külön kérés nélkül a munkáltató félévente köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot a munkáltató gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, valamint a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.
Lényeges pont, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkáltatónak (az átadó és az átvevő munkáltatónak egyaránt) legkésőbb a változást megelőzően tizenöt nappal tájékoztatnia kell az üzemi tanácsot a változás időpontjáról, okáról és a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.
A jogszabály azért is határozza meg a tájékoztatás minimum tartalmát, hogy a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségét ne tudhassa le egy formális tájékoztatással, hanem olyan információkat bocsásson az üzemi tanács rendelkezésére, amellyel a döntésekben érdemben részt tud venni.
2) Véleményezéshez való jog
A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.
A munkáltató köteles az üzemi tanács véleményét kérni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedései előtt a személyügyi, képzési, szabadságolási tervekről, a teljesítménykövetelményekkel, munkaszervezési módszerekkel, belső szabályzatokkal kapcsolatban.
A Munka Törvénykönyve hosszasan felsorolja mely esetekben szükséges az üzemi tanács előzetes véleményét kikérnie a munkáltatónak, joghatást azonban nem fűz hozzá. Ennek értelmében a munkáltató nem köteles az üzemi tanács véleménye szerint dönteni, azonban a véleményt kikérni köteles.
A munkáltató döntését tehát pusztán azért megtámadni nem lehet, mert az nem az üzemi tanács véleménye alapján került meghozatalra, míg eredményesen lehet megtámadni abban az esetben a munkáltatói döntést, ha azt, az üzemi tanács véleményének kikérése nélkül hozta meg a munkáltató. Utóbb a munkavállaló nem hivatkozhat az üzemi tanács véleményezési joga figyelmen kívül hagyására, ha az üzemi tanács az érvénytelenség megállapítása iránt nem fordult bírósághoz.
3) Együttdöntési jog
A jogszabály alapján a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról. A jóléti jelleget a pénzeszköz célja alapján lehet megállapítani, melyet minden esetben egyedileg kell megvizsgálni. Így például jóléti célú pénzeszköznek minősülhet a munkáltatói segélyezési alap, vagy a munkahelyi rendezvények támogatásával összefüggő elkülönült pénzalap is. Az üzemi tanács együttdöntési joga akkor is fennáll, ha a pénzeszköz jóléti jellegét a munkáltató egyoldalú döntése szüntette meg.
Bár külön a jogszabály nem emeli ki, de következik a munkáltatói költségviselésből, hogy az üzemi tanács működésével összefüggő költségek megállapításában is együttdöntési kötelezettsége van a munkáltatónak és az üzemi tanácsnak, hiszen annak mértékét a jogszabály nem határozza meg.
Sokszor találkozhatunk az üzemi tanácsok és a szakszervezetek tevékenységének összemosásával. Ez téves, hiszen az üzemi tanács és a szakszervezet nem ugyanazon feladatokat látja el, az érdekvédelemnek eltérő területein tud hatékonyan közreműködni, ezért összehangolt munkájukkal erősítik és kiegésztítik egymást.
Miért fontos, hogy az Olajipari Szakszervezet megfelelő támogatással rendelkezzen az üzemi tanácsban is?
Mint már szó volt róla, az üzemi tanács és a szakszervezet tevékenysége csak céljaiban azonos – a munkavállalók érdekeinek a képviselete – azonban feladatköre, szervezettsége eltérő, a hatékony érdekérvényesítéshez mindkét szervezet munkájára szükség van.
Az Olajipari Szakszervezet a munkavállalók számára hatékonyabb érdekérvényesítési munkát abban az esetben tud elérni, ha az üzemi tanácsban is megfelelő képviselettel rendelkezik. Fontosnak tartjuk, hogy a munkáltatónál legnagyobb tagsággal rendelkező szakszervezetként tudjuk céljainkat és elveinket is képviselni az üzemi tanácsbeli feladatokat ellátásban is.
Mint látható, a munkavállalók alapvető érdeke, hogy egy jól működő üzemi tanácsot hozzanak létre, ezért különösen fontos, hogy a munkavállalók éljenek szavazati jogukkal – erre az idei szavazásnál az online rendszer még nagyobb teret biztosít. Szintén fontos, hogy megismerjék a jelölteket, és felelősen hozzák meg döntésüket arról, kit szeretnének az érdekképviselet ezen formájának képviselőiként látni.
