<div><div>Javában zajlanak a nyári szabadságolások, így érdemes áttekinteni, hogy mely szabályok betartására kell különösen ügyelni. Az összefoglaló aktualitását adja az is, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokban idén is történt változás. Lássuk akkor a legfontosabb szabályokat:</div></div>
A szabadságot a munkáltató köteles kiadni
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ez azt is jelenti, hogy azt a 7 munkanapot is a munkáltató adja ki, mellyel lényegében a munkavállaló rendelkezik. A munkáltató ugyanis évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Fontos, hogy, amennyiben a munkavállaló ezen jogával nem él a szabadságot a munkáltatónak akkor is ki kell valamikor adni. Nem csak ezen időszakkal rendelkezik ugyanakkor a munkavállaló. A munkáltató a 118. § (1) és (2) bekezdése szerinti és a gyermekekhez kapcsolódó pótszabadságot és a szülői szabadságot ettől az évtől kezdődően a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie.
Nem írható ki szabadság, ha a munkavállalónak nem tudunk munkát adni
Az Mt.122.§ (4) bekezdése alapján a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Ennek a szabálynak pedig az az alapvető oka, hogy a munkavállaló a magánéletét megfelelően tervezni tudja. Amennyiben ugyanis a munkáltató szabadon, kötöttségek nélkül oszthatná be a munkavállaló munkaidejét, a magánélet szabadsága, illetve a tényleges pihenés nem valósulhatnának meg. Ennek következtében tehát szabadság nem "írható ki’ pusztán azért, mert a munkáltató a munkavállaló számára nem tud munkát biztosítani. Ennek kockázatát ugyanis a munkáltató viseli és nem háríthatja át a másik félre. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a felek adott esetben ettől eltérően megállapodjanak, feltéve, hogy a megállapodás önkéntes és mindkét fél érdekét szolgálja. Az sem kizárt, hogy a munkáltató és a szakszervezet a 15 napos szabálytól kollektív szerződésben térjenek el, mivel ezt az eltérést az Mt. 135.§-a nem zárja ki.
A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni !
A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni. Ezen szabály alól ugyanakkor néhány kivétel létezik. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni (lsd.pl: gyermekvállalás miatti távollétek), az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni továbbá a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Lehetőség van arra is, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a szabadság egynegyedét a munkáltató legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adja ki. Végezetül a munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti életkori pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
Ügyeljünk a szabadságmegállapodások meglétére !
Az Mt.122.§ (3) bekezdése alapján a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Amennyiben a szabadságot ebben a formában kiadni nem tudjuk, ezt megállapodás keretében rendezzük. Ezen szabály alkalmazását ugyanis a foglalkoztatásfelügyelet minden évben ellenőrzi, a 2023. évről szóló felügyeleti beszámolónak is részét képezi.
Amennyiben pedig az életkori pótszabadság legfeljebb 10 munkanapját szeretnénk a következő naptári év utolsó napjáig kiadni, erről a munkavállalóval naptári évenként, külön meg kell állapodni.
Szabadságot visszavonni, megszakíttatni ritkán lehet jogszerűen
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, valamint a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja. Fontos, hogy apuszta üzleti érdek ennek lehetőségét önmagában nem teremti meg. A munkáltató az intézkedését írásban köteles megindokolni, bizonyos körben pedig új időpontot is javasolni köteles. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Ehhez kapcsolódóan fontos körülmény, hogy a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd