· Hírek
<div><div>Bár a szakértők 4 százalék körüli drágulásra számítottak, 2025 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez ugyan alacsonyabb a júniusi 4,6 százaléknál, de még mindig a várakozások felett alakult. Havi alapon 0,4 százalékkal emelkedtek az árak. A drágulás fő motorja továbbra is az energiaárak ugrása és az élelmiszerek makacsul magas inflációja.</div></div>
Élelmiszerárak
Az élelmiszerek átlagosan 5,9 százalékkal kerültek többe, mint tavaly ilyenkor. Kiemelkedően drágult:
- a csokoládé és a kakaó (+20%),
- a kávé (+19,6%),
- az idényáras termékek (+18,1%), ezen belül a friss gyümölcsök (+32%), az őszibarack ára pedig szinte megduplázódott (+85%).
Több alapélelmiszer viszont olcsóbb lett: a margarin ára 30, a liszté 10, a cukoré 9 százalékkal csökkent. Sertéshúsból és tejtermékből is kevesebbet kell fizetni, mint egy éve.
Energia és szolgáltatások
A háztartási energia átlagosan 10,9 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára több mint 23 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások 5,3 százalékos drágulást mutattak, a legnagyobb mértékben a testápolás, a sport- és kulturális belépők, valamint a lakáskarbantartás költségei emelkedtek.
Tartós fogyasztási cikkek
A nagyobb értékű árucikkek ára átlagosan 2,1 százalékkal nőtt. Különösen az ékszerek drágultak (+22,5%), de a bútorok és az autók ára is emelkedett.
Havi változások
Júniushoz képest az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal emelkedett, főként a friss gyümölcsök és édességek drágulása miatt. Az energiaárak szintén felfelé húzták a mutatót: a vezetékes gáz júniushoz képest is 2,3 százalékkal drágult. A szolgáltatásoknál az üdülési csomagok közel 9 százalékos emelkedése volt a leglátványosabb.
A mostani adatok azt mutatják, hogy a korábbi hónapokban tapasztalt lassuló infláció főként a kormányzati árintézkedéseknek és önkéntes árkorlátozásoknak volt köszönhető. Júliusra azonban ezek hatása kifutott, így az alapfolyamatok vették át az irányítást. Emiatt az infláció újra megugrott, és jól látszik, hogy a magyar gazdaságban továbbra is magas a strukturális infláció.
Az elemzők szerint árstabilitásról még mindig nem beszélhetünk: ha nem lennének hatósági árak, az infláció inkább a 6 százalékhoz állna közelebb. A jegybank 2–4 százalékos célsávjába tartósan csak 2027 körül térhet vissza az árindex.