· Hírek
<div><div>A Ténykép hasábjain már sokat cikkeztünk a munka és a magánélet egyensúlyának szerepéről, fontosságáról. A Piac és Profit közölt szakértői cikket a témában, ebből szemeztünk az alábbiakban.</div></div>
A Global Life-Work Balance Index 2025-ös rangsorában Új-Zéland végzett az élen, amely immár harmadik éve őrzi vezető helyét. Az ország kiemelkedik a szabadságok, a szülési szabadság, a biztonság és a lakosság boldogsága terén, miközben heti 32 nap szabadságot biztosít. A lista élmezőnyében több európai ország található – Írország, Belgium, Németország, Norvégia és Dánia – amelyek rövid heti munkaidőt, széles körű juttatásokat és magas színvonalú közszolgáltatásokat nyújtanak. A skandináv országok a boldogságindexben is élen járnak, kultúrájukban pedig erős hangsúlyt kap a munkavállalók jólléte.
A rangsor végén, a 60-ból az 59. helyen az Egyesült Államok áll, ahol nincs törvényileg előírt fizetett szabadság vagy szülési szabadság, a hosszú munkaórák és a bizonytalan egészségügyi ellátás pedig a kiégés kockázatát növelik. Az USA a fejlett országok közül egyedüliként nem biztosít kötelező pihenőidőt, és a közbiztonság is romló tendenciát mutat.
Magyarország a 18. helyet szerezte meg, megelőzve több nyugat-európai országot is, például Svájcot (23. hely). Régiós összevetésben Lengyelországgal (17.) és Csehországgal (19.) együtt vezető pozíciót tölt be. Hazánk erőssége a hosszú szülési és szülői szabadság, valamint a magas juttatási szint: a magyar édesanyák összesen akár 80 hétnyi, teljes fizetésnek megfelelő juttatást kaphatnak. Pozitívum továbbá a fizetett szabadnapok viszonylag magas száma és a közbiztonság. Ugyanakkor a magyar munkavállalók hosszabb munkahetet teljesítenek (37–38 óra), a boldogságindex alacsonyabb, és a minimálbér szintje is elmarad a nyugat-európai országokétól, bár vásárlóerő-paritáson mérve kedvezőbb a kép.
A munka és a magánélet egyensúlyának fontossága világszerte előtérbe került. Egy friss felmérés szerint a dolgozók 83 százaléka számára a WLB fontosabb motiváló tényező, mint maga a fizetés (82 százalék). Ez a trend különösen a fiatalabb generációknál erős, akik a rugalmasságot és a pszichés jóllétet az anyagi juttatások elé helyezik. A nemzetközi tapasztalatok alapján a kiegyensúlyozott munkavégzés csökkenti a stresszt, erősíti a motivációt, javítja a kreativitást, és mérsékli a kiégést, a hiányzást és a fluktuációt – mindez közvetlenül hozzájárul a termelékenység növeléséhez.
A kutatások arra is rávilágítanak, hogy a családbarát munkahelyi gyakorlatok – például a rugalmas munkaidő, a részmunkaidős lehetőségek és a home office – segítik a nők és a fiatal családosok munkaerőpiaci jelenlétét, ezáltal gazdasági növekedést is ösztönöznek. Bár a rugalmasság bevezetése járhat költségekkel, hosszabb távon ezek megtérülnek: alacsonyabb fluktuációt, jobb egészségi állapotot és magasabb vállalati profitot eredményeznek.
Magyarországon a munka-magánélet egyensúlya szintén egyre fontosabb tényező. Az Oeconomus és a WHC közös kutatása szerint a versenyképes fizetés mellett a munkavállalók számára kiemelten fontos a barátságos munkahelyi légkör, a lakóhelyhez közeli munkahely, a rugalmas időbeosztás és a magánélettel összeegyeztethető munkakörnyezet. Ez különösen a fiatal generációknál figyelhető meg, akik számára a pszichés jóllét és az önmegvalósítás sokszor fontosabb, mint a bérezés.
A home office elterjedtsége a járvány idején nőtt, 2021-ben a munkavállalók 13,5 százaléka dolgozott otthonról időszakosan vagy rendszeresen. Azóta azonban fokozatosan visszarendelik az alkalmazottakat az irodákba, így 2024-re 9 százalékra csökkent ez az arány, ami jelentősen elmarad az EU 22,6 százalékos átlagától és különösen a nyugat-európai országok 40–50 százalékos arányától.
A szabadságok mennyisége szintén lényeges tényező: Magyarország az uniós átlaghoz (33 nap) közel áll, évi 31 nappal. Ez a pihenés nemcsak a regenerációt segíti, hanem hosszabb távon csökkenti a kiégést és növeli a munkavállalói elégedettséget.
Összességében a globális és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése nem csupán egyéni érdek, hanem a gazdaság egészének teljesítményét és versenyképességét is javítja.
