· Hírek
<div><div>Dr. Kéri Ádám, az Olajipari Szakszervezet jogásza, a NILO Tanács tagja foglalta össze a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (ILC) történéseit. Az ILC a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normaalkotó fóruma. Az ILO az ENSZ szakosított munkaügyi szervezete, mely tripartit alapon működik. A munkában a munkavállalói, munkáltatói és a kormányzati oldal vesz részt. Idén két normaalkotó bizottság is működött, illetve Magyarország tekintetében jogsértéseket is vizsgált az ILC.</div></div>
Az idei szakbizottságok
Az ILC normaalkotása kétéves normaalkotói ciklusokba zajlik. Míg az első év szerepe az alapok meghatározása (pl: egyezmény vagy ajánlás kerüljön elfogadásra, mindkettő vagy elegendő egy nyilatkozat) a második évben már a konkrét szövegeket is elfogadják a felek. Idén normaalkotó munka kezdődött a "Tisztességes munka a platformgazdaságban" területen, illetve lezárult a jogalkotó vita a tavaly indult "A munkahelyi környezetben jelentkező biológiai kockázatok" kapcsán. Emellett általános vita folyt az informális foglalkoztatás kezelésének és a formális foglalkoztatásra való áttérés elősegítésének innovatív megközelítéseiről. Végezetül az Általános Ügyek Bizottsága (CAS) a tagállami jogsértések kivizsgálásával foglalkozott. Az alábbiakban a fontosabb szakbizottságok tevékenysége kerül bemutatásra.
Egyezmények és ajánlások születnek
A különféle formában megjelenő nyilatkozatokon túlmenően a jogalkotó munka fő eredménye az egyezmények, illetve ajánlások elfogadása. Az egyezményeket az egyes tagállamoknak kell ratifikálniuk, illetve azok csak a ratifikáló államok tekintetében kötelezőek. Ezzel szemben az ajánlások csupán iránymutatásul szolgálnak a tagállamok számára. Idén a biológiai veszélyforrások kapcsán került elfogadásra a 192. számú egyezmény és ugyanazon tárgyban a 209. számú ajánlás. Az ILO az egyezményeken belül is különbséget tesz, bizonyos egyezmények ugyanis alapvető jellegűek, míg mások nem. Az alapvető jellegű egyezményeket jellemzően a tagállamok döntő többsége ratifikálja. Magyarországon egyebekben 2010. óta nem került sor egyezmény ratifikációjára.
Platformmunka jogalkotás
Az ILC úgy döntött, hogy a platformalapú foglalkoztatás tekintetében egyezményt, illetve ajánlást is tárgyalni fog. Idén így ezen dokumentumok alapvetései kerültek rögzítésre. Az egyezményben rögzítésre fog 2026-ban kerülni az a tény, hogy a platformalapú munkavégzés (különösképpen a digitális alapú formája) jelentősen terjed. Elismeri, hogy a gazdasági fejlődéshez hozzájárul és egyre több személy foglalkoztatásában működik közre. Kiemeli, hogy ebben a munkavégzési formában az algoritmusoknak, automatizált rendszereknek egyre nagyobb szerep jut. A tervezet szabályozná az alapvető foglalkoztatási szabályokat (beleértve a szakszervezeti szervezkedés szabadságát, a diszkriminációmentességet, a gyermekmunka tilalmát és a megfelelő munkakörülményeket), a munkavédelmi alapszabályokat, a munkaviszony fennállásának ösztönzését, a díjazást, a társadalombiztosítási ellátásokat, az automatizált rendszerekre, illetve a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a jogviszony létesítésének és megszüntetésének alapvető szabályait. Kitér a szabályozás a munka- és pihenőidő szabályainak fontosságára is. Az ajánlás alapvetően ugyanezen szempontokat magyarázza, értelmezi, járja körbe. Ezen a területen tehát 2026. júniusában fog a jogalkotó munka lezárulni.
Egyezmény és ajánlás a biológiai veszélyforrások kapcsán
Idén a biológiai veszélyforrások kapcsán került elfogadásra a 192. számú egyezmény és a 209. számú ajánlás. A biológiai veszélyek – például vírusok, baktériumok, gombák, paraziták – számos ágazatban jelenthetnek kockázatot a munkavállalók számára. A COVID–19 világjárvány ráirányította a figyelmet arra, hogy szükség van a megelőzésre és a hatékony kockázatkezelésre fókuszáló, nemzetközi szinten is összehangolt szabályozásra. A biológiai veszélyekkel szembeni védelem nem csupán munkavédelmi kérdés – közegészségügyi-járványügyi, gazdasági és társadalmi hatásai is jelentősek. Egyre nagyobb egészségügyi kihívásokkal nézünk szembe (pl. klímaváltozás hatásai, a zoonózisok egyre gyakoribb előfordulása), amelyekhez elengedhetetlen a különböző szakterületek, hatóságok, kormányzati- és nem kormányzati szervek összefogása. Az egyezményt és az ezt kiegészítő ajánlást szektorsemlegesen olyan munkavállalók esetében kell alkalmazni, akik a munkavégzés során, vagy a munkavégzéssel összefüggésben biológiai veszély hatásának vannak, vagy lehetnek kitéve. A 192.számú egyezmény meghatározza többek között a biológiai veszélyforrások, biológiai kockázatok fogalmát, szabályozza a tagállamok megelőző, illetve védelmi kötelezettségeit, a munkavédelmi, közegészségügyi hatóságok feladatait, a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket, a veszély bekövetkezte esetén nyújtandó ellátást, a vállalkozások, mint munkáltatók alapvető kötelezettségeit (pl: kockázatértékelés, megelőző és védelmi intézkedések, belső képzés stb.), de kitér a munkavállalók és szakszervezetek jogaira és kötelezettségeire is (pl: egyeztetésekhez és képzéshez való jog, együttműködési kötelezettség, ellátáshoz való jog stb.).
Idén ezen jogsértéseket vizsgálta az ILC Magyarországot érintően
Idén az ILC a szervezkedési szabadságot szabályozó 87. számú egyezmény megsértésével kapcsolatosan a véleménynyilvánítás szabadsága (a szakszervezet és tisztségviselőinek a véleménynyilvánítása tekintetében a Munka törvénykönyvében jelentkező korlátok), a szakszervezetek zökkenőmentes bejegyzése (elhúzódó időtartam, a névválasztás szabadsága), a szakszervezetek működése és az ügyészség törvényességi felügyeleti joga, a szakszervezeti tagdíj közszférában érvényesülő levonási tilalma, valamint a sztrájkjog korlátozása területeken folytatott vizsgálatot. Az ILO illetékes bizottsága felszólította a kormányt arra, hogy a munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervekkel történő konzultáció eredményeképpen biztosítsa a munkavállalói érdekképviseletek szólásszabadságát, illetve egyszerűsítse a szakszervezetek bejegyzésének folyamatát.