· Hírek
<div><div>2025. augusztus 18-án elkezdődtek az egyeztetések a kötelező legkisebb keresetek jövő évi emeléséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A minimálbér és a garantált bérminimum is két számjegyű mértékben nőhet. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke konstruktívnak nevezte az egyeztetéseket.</div></div>
Jelentősen, akár 10 százalékot is elérő mértékben nőhet jövőre a mintegy egymillió munkavállalót érintő garantált bérminimum – tudta meg a Mandiner. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hétfői ülésén a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány egyetértettek abban, hogy a kötelező legkisebb bérek 2026-os emelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség ne csökkenjen, ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy az idei gazdasági növekedés jelentősen, akár 2 százalékponttal is elmaradhat a tervezettől.
Ebben a helyzetben – információink szerint – a kormány, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek is azt az irányt jelölték ki a további egyeztetések megalapozását célzó hétfői tárgyaláson, amely egy olyan megállapodás előkészületének tekinthető, ami érdemi reálbér-emelkedést vetít előre, ugyanakkor nem sodorja veszélybe a vállalkozások működését, így nem veszélyezteti a munkahelyeket sem.
Mennyivel nőhet a minimálbér és garantált bérminimum 2026-ban?
A 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás szerint jövőre 13 százalékkal kellene emelkednie a minimálbérnek, bruttó 328 600 forintra. A garantált bérminimum 2026-os emelését ugyanakkor nem tartalmazza a megállapodás. Az egyezség tartalmaz viszont egy olyan pontot is, hogy amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya jelentősen eltér a várakozásoktól, akkor a megállapodást újra megnyitják a felek. Noha a harmadik negyedéves adatokra még várni kell, az már látható, hogy a tervezett GDP-növekedésnél egy jóval szerényebb bővülés lesz az idén. Magyarország helyzetét tovább nehezíti az Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Donalt Trump amerikai elnök között létrejött vámmegállapodás, amely jelentősen tovább rontja az európai gazdaság kilátásait és a kontinens versenyképességét.
A Nagy Márton vezette egyeztetésen a három oldal egyetértett abban, hogy a két számjegyű minimálbér-emeléstől nem lehet eltérni, nincs ilyen szándék. Ennek részben az az oka, hogy a hároméves bérmegállapodást megalapozta az az európai uniós irányelv, ami kimondja, hogy a tagállami minimálbéreknek el kell érniük a rendszeres – pótlékok és juttatások nélkül számított – bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ezt Magyarország 2027-re tűzte ki célul.
Újabb adócsökkentés a láthatáron
"A szerényebb gazdasági növekedés szerényebb átlagkereset növekedést is jelent, ugyanakkor a bérfelzárkóztatás iránti igény minden félnek érdeke – hangsúlyozta a Mandiner megkeresésére Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kérdésünkre világossá tette, noha jövőre választások lesznek, a felvázolt gazdaságpolitika, azaz a tervezett munkahely- és iparvédelmi intézkedések egyáltalán nem rövidlátók.
A VOSZ főtitkára üdvözölte azt a felvetést, hogy a szociális hozzájárulási adó 2026-ban egy százalékponttal 12 százalékra mérséklődhet. Emlékeztetett, a 2017 és 2022 közötti, hatéves bérmegállapodás során a munkáltatói járulék 27-ről 13 százalékra mérséklődött, amely jelentős béremelést tett lehetővé a vállalkozások számára.
Perlusz László a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban óvatosan fogalmazott. Jelezte, a munkáltatóknak a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb kereset emelése sokkal nagyobb terhet jelent, mint a minimálbér-emelés kigazdálkodása. A munkaadói oldal alapvetően a bérminimum reálértékének megőrzését tűzte ki célul. Emlékeztetett, a Munkástanácsok Országos Szövetségével közösen korábban a VOSZ azt javasolta, Magyarországon is érdemes lenne bevezetni az ágazati bérminimumok rendszerét, amely azt jelentené, hogy az országos szinten meghatározott garantált bérminimum összegétől az egyes ágazatok felfelé eltérhetnének, amely jobban alkalmazkodna a területek gazdasági teljesítőképességéhez. Példaként említette, hogy a pénzügyi- és biztosítási szektorban a bérminimum összege sokkal magasabb lehetne, mint az ipar egyes területein.
A VOSZ elnöke hozzátette: a következő hónapok egyeztetései során dől majd el, milyen konkrét intézkedésekkel védik meg a felek a magyar vállalkozásokat, kiemelten a mikro- kis- és középvállalkozásokat.
A külföldi munkavállalók nem veszélyeztethetik a munkahelyeket
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is konstruktívnak nevezte az augusztusi egyeztetéseket. Megerősítette, továbbra is megvan a szándék a minimálbérek jelentős emelésére. A garantált bérminimummal kapcsolatban ő is óvatosan fogalmazott, ugyanakkor kiemelte: arra is figyelni kell az őszi tárgyalásokon, hogy a két minimálbér közötti különbség ne csökkenjen tovább. A szakszervezeti vezető emellett arról is beszélt, jelezték a kormánynak, hogy a magyar munkahelyek megvédése érdekében indokolt a harmadik országból érkező munkavállalók felvételének szigorítása is.
Mészáros Melinda hozzátette, a kormányoldal jelezte, hogy figyelembe veszik a szakszervezetek kérését és sem a harmadik országból érkezők létszámának emelése, sem a küldő országok bővítése nem szerepel a tervek között.
Munkavállalói cél maradt az ezer eurós minimálbér elérése, ráadásul a kötelező legkisebb keresetek jelentős emelése nélkül végképp lemaradnánk a nemzetközi bérversenyben – fogalmazott Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, jelenleg még nincs akkora eltérés az előrejelzett és a megvalósult makrogazdasági mutatók között, amely kötelezővé tenné a bérmegállapodás átértékelését, ugyanakkor a felek nyitottak a tárgyalásokra, amelyre a bérminimum összegének meghatározása miatt egyébként is szükség van.