· Hírek
<div><div>Intenzív tárgyalások zajlanak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról. A felek között már körvonalazódik egy mindenki számára elfogadhatónak tűnő kompromisszum, ugyanakkor a végső megegyezéshez még szükség van egy kritikus lépésre.</div></div>
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elmondta: a november 3-i ülésen született egy olyan javaslat, amelyet a szakszervezetek és a munkáltatói oldal is vállalhatónak lát, különösen a minimálbér esetében tervezett magasabb emelés miatt. A garantált bérminimum emelése ennél valamivel alacsonyabb lehet, igazodva a piaci viszonyokhoz. A szakszervezeti oldal szempontjából azonban kulcsfontosságú, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) 13-ról 12 százalékra csökkenjen. Enélkül – mint fogalmazott – "gyakorlatilag a nulláról kellene újrakezdeni az egyeztetést".
A munkaadók részéről Perlusz László, a VOSZ főtitkára kiemelte: a tárgyalások idén különösen nehezek, mivel a gazdasági növekedés mindössze 0,5 százalék körül alakulhat – jóval elmaradva a tavaly feltételezett 3,4 százaléktól. A munkaadói oldal ezért egyelőre csak egyszámjegyű béremelésben gondolkodik, míg a szakszervezetek továbbra is a 10 százalék körüli emelést tartják indokoltnak, legalább a minimálbér esetében. Mindkét fél nyitott volt arra, hogy a százalékos vita helyett konkrét összegekről tárgyaljanak, ami előremutató közeledést hozott.
A tárgyalásokhoz új kontextust ad az Európai Unió Bíróságának november 11-i döntése, amely megerősítette a megfelelő minimálbérről szóló uniós irányelv érvényességét, és hangsúlyozta a kollektív tárgyalások szerepét. Bár a Bíróság két technikai rendelkezést megsemmisített, a minimálbérek meghatározására vonatkozó alapelveket – köztük azt, hogy a minimálbér elérje a bruttó mediánbér 60%-át vagy az átlagbér 50%-át – megerősítette.
A LIGA Szakszervezetek kiemelte: Magyarország az elsők között ültette át határidőre az irányelvet, aminek eredménye a 308/2024. (X. 24.) Kormányrendelet. Az uniós norma itthon már beépült a jogrendbe, így a jelenlegi bértárgyalások során is fontos háttértámogatást ad a legkiszolgáltatottabb munkavállalók védelméhez. A direktíva ráadásul ösztönözte a 2025–2027-es hároméves bérmegállapodási keret kialakítását is.
A VKF-ben részt vevő szervezetek most egyeztetik tagságukkal az asztalon lévő javaslatot. Ha minden fél jóváhagyja, a bérmegállapodás rövid időn belül írásba foglalhatóvá válik – feltéve, hogy a szocho csökkentése is megtörténik. A szakszervezetek álláspontja egyértelmű: csak így biztosítható tisztességes és fenntartható minimálbér a magyar munkavállalók számára.